Idézet tőle: Thomas Jefferson

A magány, amelyben barátaink halála után hagyatunk, a hosszú élet egyik nagy rossza. Amikor visszatekintek ifjúságom napjaira, olyan, mintha egy csatatérre néznék. Mindenki, mindenki meghalt! És mi magunk egyedül maradtunk egy új nemzedés között, akit nem ismerünk, és aki minket sem ismer.

— Levél Francis A. Van Der Kempenek [1825. január 11.]